Az ószer az a hely, ahol
mindig talál az ember valami szükségtelen, de ára vagy hangulata miatt is
otthagyhatatlan dolgot. Egy alkalommal akár többet is. Pár lejekért találni
egyedi kis tálkákat, tányérokat dobozok alján, dédelgeti bennünk a kincskereső gyermekénünk. Ez is lehet egyik titka az ócskapiacnak. Számomra történeteket
jelent, nyugati lomtalanított lakások használati eszközeit, a hétköznapi élet
tárgyait, hangulatát, IKEA-mintautánzatos tányérokat, üzeneteket egy-egy
poháron, tányéron elővillanva,
mintha a valóság dobná elénk a fb. helyett. És ki gondolná, hogy valaki vesz mókusos
tányért, ha csak nem a kedvesének kedveskedne, akit így hív, vagy csatos
üveget, Mama mia felirattal. Pedig bizonyára valaki pont úgy érzi, neki épp
arra van/nincs szüksége és mosolyogva megveszi.
Amúgy avokádókrém hétvégi mártogatósnak: 1 avokádó
(villával összetörve), 5 dkg telemea (megreszelve), 3 szem nagyobb
koktélparadicsom (apróra felvágva), frissen őrölt bors, füstölt só, 2 mentalevél (nagyon apróra vágva) jól összedolgozva.
...és készen vásárolt humusz.
