Wednesday 25 October 2017

Töltött gomba


Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy kinyitva a hűtőszekrény ajtaját azzal szembesült, igen, itt van egy doboz gomba. Oké, de mi még? Mit kezdjek vele? És aztán szép sorban előkerülnek még hozzávalók egy random, de igencsak különleges végeredményt produkáló töltelékhez. A kapros ricottás sajtos almás sósmogyorós sütőben sült gombák pontosan ezt példázzák.

(Bővebben: frissen összevágott kapor a fagyasztóból, ricotta és sajt a reggelitől, reszelt alma és őrölt sósmogyoró összekavarva került a megtisztított, majd sózott-borsozott, kalapjukba kevés olívaolajt csurrantott gombákba)

  Mától tudatosan is lesz még ilyen. Ajánlom kipróbálni!

Sunday 22 October 2017

Canneloni erdélyiesítve



Lehet még várni kellene a télire eltett dolgokkal, de már nagyon kíváncsi voltam az elképzelésem eredményére. Töltött canneloni receptet agyaltam ki zakuszkával és nagy sikere lett.

Itt 3 adag készült egy apróra kockázott csirkemell filéből és egy kisebb üveg anyu finom gombás zakuszkájából. Nem volt tervben, de egy előbbi fogásból megmaradt sajtkrémes krumpli is belekerült a töltelék masszájába. Kevés olívaolajon a pici csirkekockákat épp csak megfehérítettem sózva-borsozva, majd hozzáadtam a zakuszkát és a krumplit. Nem kell megijedni a henger alakú cannelonik megtöltésétől sem, elég hamar sikerült megoldani a legkisebb méretű kávéskanállal. Az edénykékbe helyezve kevés vizet öntöttem mindegyik aljára, majd nagyjából 20 perc volt az első fázis a sütőben, majd a reszelt sajttal beborítva őket, újabb 20 perc következett. Ennél a fogásnál a legfontosabb, hogy a tészta kellőképpen megpuhuljon, de nem kell őket előre, töltés előtt megfőzni.

Nagyon finom lett. Komoly vetélytársa a zakuszkás kenyérnek. Még ha időhátránnyal is indul, nálam mindenképp a nyerő felhasználási módja lett a zakuszkának.

Sunday 1 October 2017

Gyors tojásos leves


Tisztelegjünk az egyetemista évkezdés előtt egy azonnal-kész-levessel. Az a fura lény vagyok, aki sosem vett magának rollton levest, egyszer megkóstoltam a szobatársamét és köszöntem is szépen az olajos-vegetás forró vízben málladozó hullámos tészta-trutyit. Meg lehet engem verni, de ez van. Persze lehet mindez csak annak a számlájára írható, hogy nem vagyok nagy leveses, mert aztán aki az, annak néha egy ilyen is megváltás sok száraz étel után.

No, én tojásos levest főztem anno s néha most is, ha tíz percem marad csak reggel és mégis makacsul ragaszkodom az otthonról vitt ebédhez. Kevés olajon/zsíron/vajon csapott evőkanálnyi lisztet pirítok, s félúton a tűzhely és vízcsap között adok hozzá kevés pirospaprikát, aztán víz, forralás, ételízesítő (vagy helyette többször só, bors, őrölt köménymag) és zupp bele 2 tojás. Miután azok összeszedték magukat és sárgájuk köré fehéret burkolnak, felemelkednek s már kész is a leveske. Gyorsan üvegbe, csap alá hűlni, kevés tejföl hozzá, be a táskába s lehet is futni vele. Ennyi csak a csorgatott tojásos leves.