Leves lazaccal

Egy skandináv leves erdélyiesítve. Bevallom először Dragomán Györgynél, aztán Mautner Zsófinál találkoztam a krumplival dúsított lazaclevessel. Ha valamibe tejszín és kapor is kerül, abból csak valami finomság lehet. Ezért ezeket a hozzávalókat sem elhagyva, de kellően átalakítva főztem egy olyan levest, amivel ahány kóstolásra jutott, annyi bólogatást sepertem be. Spontán ötlet volt belerejteni a cukkínit...

No, de haladjunk szépen sorban, ezúttal mértem hozzávalót és időt 🙂 Kevés vajon egy kiskanálnyi kukoricalisztet rántásszerűen megpirítottam, majd felöntöttem 1 l vízzel, só került bele, aztán forráskor kis kockákra vágva 2 közepes krumpli és még kisebb kockákra darabolt kevés cékla, fűszerezve fehér borssal, késhegyni szerecsendió őrleménnyel. Nagyjából 20 perc főzés után megpuhult annyira a krumpli és a cékla, hogy hozzáadtam és már csak 5percig főztem a szintén kockára vágott 15 dkg lazacfilével.

És ekkor történt még egy jó dolog: egy kis darab megtisztított, feldarabolt cukkínit összeturmixolva fél csokor kaporral és 1dl tejszínnel az addig narancssárga színű levest zöldre festve és enyhe, kellemes édességgel felturbózva, megszületett első lazaclevesem.

Aki szereti a fenti hozzávalókat, legalább egyszer próbálja ki ebben a formában, nem fog csalódni. Az eredmény egy tömény, vaskos, de egyszerre mégis könnyed leves.

Körte&Gorgonzola. A tuti páros.

Aki az oldal Insta-bejegyzéseit követi egy ideje, az talán emlékszik, mennyire rabul ejtett a körte-gorgonzola páros. Két próbálkozás után, most egy újabbal igyekeztem überelni e két finom alapanyag találkájának módját.

Lime-os, gyömbéres körtével töltött tekercsek gorgonzola mártással. 🍐

Egy meghámozott, felkockázott nagy körtét vajon összepuhítottam 1ek cukorral, fél lime levével, gyűszűnyi reszelt gyömbérrel és lime héjával, majd 1ek kukoricaliszttel felitattam a nedvességét, így már használható keménységű töltőanyagot kaptam. A négyzetekre vágott, szélükön tojás sárgájával megkent rétes lapokba csavartam, majd forró, bő olajban aranybarnára sütöttem a kis tekercseket. A gorgonzola mártás ugyanúgy készült mint előző két alkalommal, de most egy ropogós textúrájú, kézzel ehető finomságot mártogattunk benne. A kis göngyölegekhez szükség van némi türelemre, de szerintem az eredmény kárpótol a maceráért.

Köret, egy kis csavarral

Nem titok, hogy egyik kedvenc természetes színezőm a cékla és céklalé, de az még nekem is újdonság volt, hogy mennyire fel lehet dobni vele az egyszerű zöldborsós pulyka ragut egy kis játékosságot is bevetve. A vajon pirított gríz felét festettem meg így, majd olajos kanállal könnyedén fóliára simítva a két réteget, felcsavartam és kihülés után felszeletelve tálaltam. Néha nem árt egyet "csavarni" a köreten. 🙂

A raguhoz egy kisebb, apróra vágott hagymát, fűszerpaprikát, 1 gerezd fokhagymát, sót, borsot, és a végén kanálnyi paradicsom pürét használtam sűrítéshez és egy icipici cukrot, ami nem ront a sós ízvilágon, de szépen megfényezi a szaftot.

Sült narancsos sertésszelet

...rizzsel, tartár mártással.

Bár a fogás húsos részének elkészítése többlépcsős, ez ne riasszon el senkit, mert összehangoltan 40 max. 50 perc a teljes ebéd elkészítése és a ráfordított idő garantáltan megtérül majd ízlelgetéskor.

A lépcsőkön én így haladtam: kiklopfoltam a karaj szeleteket, (jó ha akkorák a méretek amekkora a sonkaszeletek, amiket majd rájuk teszünk), só, bors, szárított rozmaringgal való megszórása és lisztbe forgatás után, fele annyi közepes krumplit, ahány szeletet szeretnénk, meghámozunk, lereszelünk és kevés olajon, sózva, borsozva, kb. 10 percig, fedő alatt, néha átforgatva sütve párolunk. Majd a húsokat is pár perc alatt megsütjük és teflonban olajmentesen a narancsszeleteket is megpirítjuk.

Ezután jön az elemek egymásra legózása. Hússzeletre sonka, ráhalmozva krumpli egy szelet sajttal betakarva és megkoronázva a naranccsal, amiket a sütőben 15-20 perc alatt még "összeforrasztunk". Közben a rizs is megfő és a tartár is időben elkészíthető.

Cheddar sajtot használva még látványosabb volt a naranccsal való találkozás.

Bráncsoljunk egy finomat!

Sokunknál a hétvégi reggelik jóval későbbre tolódnak a koránkelős hétköznapi rutinnál. Az amerikai gasztropiac ezt meg is lovagolta és a breakfast és lunch összevonásával kreatívan megalkotta rá a brunch-ot, a késői reggeli és korai ebéd fogalmát, ami már nálunk is kezd meghonosodni az éttermek világában.

Én az itthoniba mindenesetre belevittem egy kis igazi erdélyiséget, még ha már unalomig elcsépelt is a zakuszka. Épp a megunás ellen készítettem vele ízesített csicseriborsókrémet. Fele-fele arányban összedolgoztam a kész zakuszkát átmosott csicseriborsó konzervvel egy botmixer segítségével, adva hozzá olívaolajat, sót, borsot, kevés citromlevet. Megnyerőbbnek éreztem a csicseriborsóval már együtt főzött zakuszkánál, amit tavaly ősszel készítettem.

Másik említésre méltó könnyed és ízletes elem a karamellizált, szezámmagos sárgarépa szalagok. És folytathatnám a sós karamelles, zabpelyhes minipalacsintákkal... A fotóról még lemaradtak a bagett szeletek és a dióbél.

Remélem segítettem ötletekkel, ha a hétvégi csajos shoppingolás előtt a barátnők még felugranak egy teára és épp brunch időt mutat az óra