Leves lazaccal

Egy skandináv leves erdélyiesítve. Bevallom először Dragomán Györgynél, aztán Mautner Zsófinál találkoztam a krumplival dúsított lazaclevessel. Ha valamibe tejszín és kapor is kerül, abból csak valami finomság lehet. Ezért ezeket a hozzávalókat sem elhagyva, de kellően átalakítva főztem egy olyan levest, amivel ahány kóstolásra jutott, annyi bólogatást sepertem be. Spontán ötlet volt belerejteni a cukkínit...

No, de haladjunk szépen sorban, ezúttal mértem hozzávalót és időt 🙂 Kevés vajon egy kiskanálnyi kukoricalisztet rántásszerűen megpirítottam, majd felöntöttem 1 l vízzel, só került bele, aztán forráskor kis kockákra vágva 2 közepes krumpli és még kisebb kockákra darabolt kevés cékla, fűszerezve fehér borssal, késhegyni szerecsendió őrleménnyel. Nagyjából 20 perc főzés után megpuhult annyira a krumpli és a cékla, hogy hozzáadtam és már csak 5percig főztem a szintén kockára vágott 15 dkg lazacfilével.

És ekkor történt még egy jó dolog: egy kis darab megtisztított, feldarabolt cukkínit összeturmixolva fél csokor kaporral és 1dl tejszínnel az addig narancssárga színű levest zöldre festve és enyhe, kellemes édességgel felturbózva, megszületett első lazaclevesem.

Aki szereti a fenti hozzávalókat, legalább egyszer próbálja ki ebben a formában, nem fog csalódni. Az eredmény egy tömény, vaskos, de egyszerre mégis könnyed leves.