A fekete vacsora elgondolásánál szembesültem azzal, hogy mennyire kevés a konkrétan fekete étel vagy alapanyag. Sok a sötét, de a fekete nagyon ritka. Emiatt kompromisszumkényszer helyzetbe is hoztam magam, de így is nagy élmény volt ez a 3 tételes menü kitalálása.
November elsején egyértelműen a gyásszal szimbolizáljuk e színt, bár számomra ebben a kompozícióban sokkal inkább az eleganciát, mintsem az elmúlást, szomorúságot tükrözte.
Előételnek fekete babból készítettem szendvicskrémet humuszszerűen, ami mellé korpás griszint kínáltam.
A kiindulópont a toszkán szépiás spagetti volt. Került rá frissen őrölt
feketeborsos, tejszínes lazacmorzsa, fekete szezámmagos, fokhagymás
tahinivel.
A fekete, mákos palacsinta házi áfonyalével készült. A csokikrém sehogy sem akart barnából feketévé változni.
A menü könnyítésének igényét éreztem, de a fekete leves ezúttal elmaradt. :D
No comments:
Post a Comment